2010. október 27. · 5. napirendi pont

Előterjesztés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslatról

A Kormány döntése: A Kormány az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a PSZÁF tekintetében az MNB alkotmányos jogállási szintjével azonos szabályozást kell alkalmazni. Ennek keretében gondoskodni kell az Alkotmány és a vonatkozó törvények megfelelő módosításáról. A Kormány az előterjesztés átdolgozása után, ha vita nem marad fenn két ülés között dönt.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke tájékoztatta a Kormányt a hitelintézeti rendszer jelenlegi helyzetéről: a kockázatfelvevő képessége megfelelő, jövedelmezősége a bankadó révén némileg csökken, likviditása megfelelő, ugyanakkor az eszközök állapota problémás. A pénzügyi vállalkozások számának jelentős csökkentése várható. A befektetési vállalkozások és biztosítási vállalkozások helyzete szintén stabil, ugyanakkor az utóbbiak jövedelmezősége csökkenni fog.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke elmondta, hogy a magánnyugdíjpénztárak tekintetében dilemma, hogy melyik pillér a jobb (felosztó-kirovó, vagy a tőkefedezeten nyugvó rendszer). Az első pillér a demográfia jelenlegi folyamatában fenntarthatatlan, és a második pillér rendszerhibái ennél jóval kisebb kockázatot rejtenek. A PSZÁF ennek megfelelően elvi szinten javasolta a második pillérben egy állami magánnyugdíjpénztár létrehozását, amely segítené a versenyt és jelentős mennyiségű tag vonzására lenne képes. Az első és második pillér megfelelő kombinációjára kell törekedni, ez egyeztethető össze a Kormány gazdaságpolitikai törekvéseihez. A magánnyugdíjrendszer kialakítása során az állam garanciát vállalt és ennek fejében követelheti is hatékonyságot növelő intézkedések meghozatalát.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a rendeletalkotási jog kérdésében előadta, a cél az, hogy ne csak betartató, hanem szabályalkotó is legyen a PSZÁF. Ez megegyezik az uniós törekvésekkel is és összhangban van a Lámfalussy professzor által jegyzett uniós ellenőrzési intézményrendszer kialakítása során és a Larosiere bizottság által megfogalmazott törekvésekkel.

közigazgatási és igazságügyi miniszter: A közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette, hogy alkotmányos szempontból a jogszabályalkotó hatáskör feltétele a demokratikus legitimitással való rendelkezés. E mellett gyakorlati ellenvetés, hogy a rendeletalkotás lehetővé tételével valamennyi autonóm közigazgatási szerv is jogot formálhatna ilyen hatáskörre. A kérdést az alkotmányozási folyamat keretében lehetne rendezni. A jelenlegi rendeletalkotási javaslat más szempontból is problémás tekintve, hogy a jogosultságot biztosító korábbi kormányzat által jegyzett rendelkezés vonatkozásában a FIDESZ Alkotmánybírósághoz fordult. Akkor a FIDESZ elutasítását a javaslat nem kellő alátámasztottsága indokolta.

nemzetgazdasági miniszter: A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy szakmai szempontból javasolható a rendeletalkotási jogkör megadása, a jelenlegi uniós pénzügyi helyzet indokolttá teszi jól definiálható körben a rendeletalkotási jogkör megadását a szervezetnek.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke az előterjesztéssel kapcsolatosan kifejtette, hogy a békéltető testület PSZÁF mellé való rendelését az indokolja, hogy az növeli a jogviták nem peres úton való rendezésének lehetőségét.

Forrás: eredeti PDF (kormany.hu), 7, 8, 9. oldal