2010. november 3. · 18. napirendi pont
Előterjesztés dr. Lázár Jánosnak az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló, képviselői önálló indítványként benyújtott törvényjavaslatáról
A Kormány döntése: A Kormány az előterjesztést megvitatta. A Kormány áttekintette a 98%-os adóval kapcsolatos jogalkotási lépéseket és az Alkotmánybíróság (AB) ez ügyben hozott döntését. A Kormány megállapította, hogy a népakarat által érvényesítendő cél (ti. a túlzott végkielégítések visszavétele) tekintetében nem érkezett az ellenzék részéről más megoldási javaslat. Sólyom László volt köztársasági elnök négyszemközt tett javaslatot: e szerint az Alkotmány rögzítse nevesítve a 98 %-os adó kivetésének lehetőségét. A Kormány szerint egyértelművé kell tenni, hogy az AB nem dönthet adótörvényekben, csak néhány jól definiálható szempont tekintetében. A Kormány döntése alapján arra kell törekedni, hogy kiépítésre kerüljön egy rendszer, amelyben a szakszervezetek jelenthetik a közalkalmazottak esetében a kétmillió forint fölötti végkielégítés megadóztatásából adódó eseti problémákat. A Kormány döntése az, hogy a nyugdíjkorhatár elérésre esetén ne elbocsátással szűnjön meg a jogviszony.
Az AB álláspontja szerint a jogszabályon alapuló kifizetések nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.
Az AB döntésére reagáló, a frakcióvezető által jegyzett alkotmánymódosítás tekintetében kialakult vita kapcsán el kell mondani, hogy politikai értelemben a vita tárgya jelenleg kettős: az AB hatáskörének megcsonkítása vagy a túlzott végkielégítések visszavétele. Az AB kapcsán tartott vita előrevetíti az alkotmányozás folyamán felmerülő vitákat is.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkár által javasolt első megoldási javaslat: módosító indítvány arról, hogy az AB-nak nincs joghatósága adótörvény vizsgálatára, kizárólag csak egyes alapjogok tekintetében az Alkotmány által nevesített tilalomba ütköző (jogállami garanciákat tartalmazó) rendelkezések vonatkozásában.
A második javaslat kapcsán, az elmúlt húsz évben sok történés érintette az AB hatáskörét. Az Alkotmányon belüli koherencia zavart nem oldhatná fel az AB döntése. Ennek alapján leszűkíthető, hogy az AB miben dönthet és miben nem.
Az igazságügyi államtitkár által javasolt megoldás nem megfelelő.
közigazgatási és igazságügyi miniszter: A közigazgatási és igazságügyi miniszter ismertette a Zlinszky professzor által javasolt megoldást is.
A magánnyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatban egyértelművé kell tenni a járulékokról szóló tiltás tekintetében, hogy arról népszavazást nem lehet tartani az Alkotmány értelmében. Elvi alap, hogy a gazdasági kormányzás tekintetében az AB nem bír hatáskörrel, csak az emberi jogi, alapjogi kérdések vizsgálata tekintetében.
közigazgatási és igazságügyi miniszter: A közigazgatási és igazságügyi miniszter felvetette, hogy a Kormány több esetben vizsgálta a gazdasági szükséghelyzet bevezetésének lehetőségét, amely alapján az AB nem vizsgálhatná ezeket a törvényeket. Ez politikailag nem megoldható az „Alkotmány” és „felfüggeszt” szóösszetétel miatt sem.
Kommunikációs feladat, hogy a túlzott végkielégítések kifizetésének megakadályozása maradjon középpontban.
Megállapításra került, hogy a 2010-es költségvetés olyan politikai konstrukció, amely azt a célt szolgálja, hogy megszorítások bevezetése nélkül ne lehessen a hiányból adódó problémákat kezelni. Ebből a politikai konstrukcióból adódó csapdát a Kormány a különadók kivetésével védte ki. Ehhez kapcsolódóan a Kormány betartotta a nagyarányú adócsökkentésre vonatkozó ígéretét is.
A Kormánynak feladata, hogy egy életképes gazdasági makropályát fusson be az ország.
A végkielégítések tárgyában kezelendő a közalkalmazottak számára kifizetett végkielégítések kérdése. E tekintetben a Kormány pozíciója az, hogy a közigazgatás tekintetében a szabály fenntartandó, a közalkalmazottak tekintetében ugyanakkor a kérdés úgy kezelendő, hogy a magas besorolású, képzett személyek elbocsátását kell megakadályozni. A jelenlegi gyakorlat okozza a problémát, miszerint sok esetben a végkielégítést szolgálja az elbocsátás.
közigazgatási és igazságügyi miniszter: A közigazgatási és igazságügyi miniszter beszámolt arról, hogy a frakcióvezető a mai napon tárgyal a szakszervezetekkel a kérdésben.
Miniszterelnök: A Miniszterelnök beszámolt a 98%-os adóval kapcsolatosan a frakcióelnökségi ülésen felvetettekről. Ennek alapján több lehetőség merül fel, egyik a nyugdíjba vonuláshoz kötődően kifizetett végkielégítésekre az adó nem terjed ki, illetve az adófizetési határ 3,5 millió forint lenne kivéve politikusok, kormánytisztviselők, köztisztviselők és állami cég által alkalmazottak esetében.
Forrás: eredeti PDF (kormany.hu), 9, 10, 11, 12. oldal