2010. november 3. · 21. napirendi pont

Előterjesztés az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia magyar programjának előkészítéséről

A Kormány döntése: A Kormány az előterjesztést megvitatta. A Kormány számba vette a kérdéssel kapcsolatos döntési pontokat: - döntés szükséges a Duna hajózhatósága tárgyában; - döntés kell az árvízi helyzet kezelésének prioritássá emeléséről; - kormányzati álláspont kialakítására van szükség a TEN-T irányelvbe való beemelés vonatkozásában; - a VITUKI tervezés folytatásának támogatásáról dönteni kell; A Kormány döntött arról, hogy szükséges olyan anyagok elkészítése is, amelyek a beruházásokat nagyobb globális összefüggésbe és fejlesztésekbe ágyazva vizsgálják meg. Így például Magyarország piacszerző képességére gyakorolt hatására is ki lehet térni. A Kormánynak ahhoz, hogy döntsön, szükséges ismernie a tervezési költségeket is. A kormány felkérte a vidékfejlesztési minisztert, hogy a továbbiakban is tárja fel és képviselje a környezetvédelmi kockázatokat és veszélyeket.

kormánybiztos: A kormánybiztos beszámolót tartott a Duna-stratégia kialakításának jelenlegi állásáról. Negyvenhárom projekt került kidolgozásra, amelyből tizenhárom rögtön megindítható. A projektek igazodnak a Kormány gazdaságpolitikai törekvéseihez.

kormánybiztos: A kormánybiztos beszámolt arról, hogy a VITUKI tervet dolgozott ki a Duna hajózhatósága érdekében szükséges beavatkozások elvégzésére. Az új terv a Környezetvédelmi Tanács álláspontja szerint is megfelelő.

külügyminiszter: A külügyminiszter beszámolt arról, hogy a Duna-stratégia egy átfogó fejlesztési stratégia, amely magában foglalja a turizmust és közlekedést fejlesztő lépéseket. Ehhez kapcsolódóan a jövőben többletforrások biztosítását, vagy a meglévő források átcsoportosítását teheti szükségessé.

külügyminiszter: A hajózás tekintetében a külügyminiszter elmondta, hogy az „A” változat 300, a „B” 240 a „C” változat 340 hajózható napot biztosít. A Külügyminisztérium a kompromisszumos és a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó „A” változatot támogatja. A külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nem használja ki kellőképpen a hajózhatóságban rejlő lehetőségeket (közösségi közlekedés, turizmus stb.).

vidékfejlesztési miniszter: A vidékfejlesztési miniszter kifejtette, hogy a Duna jelenleg is hajózható egész évben (a megfelelő hajótípusok számára). A probléma az, hogy nem két irányban (megj.: ez jelenleg a német szakaszon sem megoldott), erre azonban a megoldás a hajózási útvonalak újratervezése és nem a mederkotrást és egyéb beavatkozást előirányozó „A” megoldási javaslat. A megoldás veszélyt okozó jelenségekkel is járhat. Politikai értelemben pedig veszély, hogy a beavatkozás hasonlatos lehet a bősi erőmű építéséhez. Ezért a VM környezetvédelmi vezetése a „B” változatot javasolja.

nemzeti fejlesztési miniszter: A „C” változat a közlekedési és vízügyi ágazat által javasolt megoldás. A nemzeti fejlesztési miniszter az „A” változatot támogatja. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy leminősíthetik (hajózási társaságok számára készített minősítés, ajánlás keretében) a közlekedési útvonalat abban az esetben, ha nincs közlekedésjavító intézkedés a Dunán. Politikai, gazdasági kérdés, hogy felvállalható-e, hogy az elnökség ideje alatt Magyarország gátja legyen a teljes szakaszon való hajózhatóság megteremtésének.

nemzetgazdasági miniszter: A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy az „A” változatot támogatja.

kormánybiztos: A kormánybiztos felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg hatályos vízügyi rendeletnek a „C” változat felel meg. (ld. 17/2002 Korm. rend). A kormánybiztos a rendelet hatályon kívül helyezését javasolja. A hajózás a lehető legkörnyezetkímélőbb közlekedési módszer, amelynek elterjesztése a cél, így a meder-beavatkozások által a környezetvédelmi érintettség nem áll arányban a közlekedési forma elterjesztéséből adódó előnyökkel.

vidékfejlesztési miniszter: A vidékfejlesztési miniszter álláspontja az, hogy a közúti szállítás kiváltására a vasút is alkalmas lehet. Kérdés, hogy a hajózhatóság mintegy 40 nappal való növelése megér-e 85 Mrd. forintot.

kormánybiztos: A kormánybiztos felhívta a figyelmet arra, hogy gazdaságossági határok is vannak, így a hajózható napok növelésével kapcsolatos előnyök nem a napok számának növelésével egyenesen arányosak..

A mederrendezés mintegy 25 Mrd forintot tesz ki, a rekultiváció 35 Mrd, az üzemeltetés 25 Mrd forintba kerül. 2018-ig Budapesttől a Fekete-tengerig hajózhatóvá tehető a Duna. Ehhez kapcsolódóan egy nagyméretű logisztikai központ megépítésével jelentős gazdasági haszonra tehet szert az ország.

Miniszterelnök: A Miniszterelnök kiemelte, hogy a Dunával kapcsolatos beavatkozásról való döntés kizárólag saját nemzeti érdekek érvényesítésén alapulhat. Így meg kell határozni, hogy milyen konkrét előnyök származnak a beruházásból.

kormánybiztos: A kormánybiztos felhívta a figyelmet arra, hogy az aláírt belgrádi egyezmény 4. cikke alapján Magyarország akarata ellenére is megtehetők a szükséges intézkedések a hajózhatóság megteremtése érdekében.

Forrás: eredeti PDF (kormany.hu), 13, 14, 15, 16. oldal